Hírek

FMT képzés – Edzőjelöltek 2.

2015.03.09
A következő másfél hétben bemutatjuk a Thor FMT képzésre járó edzőjelölteket. Közülük kerül majd ki az a két tréner, akik a Thor Gym második, zuglói edzőtermében a szakmai munkát elindíthatják.

A feladat nem kicsi: A Beavatás program atyja, Tanos Bálint által elkezdett utat kell folytatniuk, melyen a tavalyi edzőképzés legjobbjai - (Nagy Fruzsina, Bakai Levente, illetve most már Gazda Mihály), illetve a Powerbuilderes Wittmann Zsolt - sikerrel vezetik tanítványaikat. És talán ennél is fontosabb: Megőrizni, és népszerűsíteni a Thor Gym védjegyévé vált filozófiát, melynek alapköve a szakmaiság, illetve fő irányvonala, hogy a Vendégeknek olyan szolgáltatást nyújtsunk, ami nem csupán az erő-, és állóképesség javításáról, de az egészségükről is szól…

Lássuk hát, kik szerezhetik meg a nagy becsben tartott, piros edzői pólókat:

A szőke amazon

Bemutatkozik: Kolláth Lili

 

            Stílszerűen az első kérdésem az, hogy milyen sportmúlttal rendelkezel?

Kisgyermekként meglehetősen izgága voltam, sok-sok energiával, így nem váratott sokat magára, hogy Szüleim elvigyenek sportolni. Hátha attól lefáradok, és könnyebben bírnak majd velem. Pechükre a mozgás inkább energiát adott, semmint elvett, de ez ugye más lapra tartozik.

Sok sportba kóstoltam bele: a kézilabdától kezdve, a judon át, az úszásig. Sokat tanultam mindenhol, de az igazi nagy szerelmet a díjugrató pályákon találtam meg. Több, mint tizenöt éven át versenyeztem, és – bár jó érzés otthon rápillantani a sok serlegre, vagy az érmekre, - mégis leginkább, amit nyertem az nem más, minthogy megtanultam, mi az alázat, illetve hogy milyen szerencsés az, aki azzal foglalkozhat, amit igazán szeret.

A lovaglás világa igen távol áll az edzőtermekétől. Hogyhogy most mégis itt ülsz?

            Valóban van egy kis eltérés, de nem akkora, mint azt elsőre bárki gondolná. Itt is kitartásra van szükség, nagy a fizikai igénybevétel, és a cél ugyanaz: Napról napra jobbá válni, fejlődni.

Egyébként a díjugratás mellett rendszeresen jártam edzőterembe: aerobic és más hasonlóan izgalmas órákra. A súlyoktól azonban távol tartottam magam, mert bizony én is naív áldozata voltam a sztereotípiáknak, és tévhiteknek, melyeken ma már csak nevetek. Aztán, amikor várandós lettem, több lett a szabadidőm, és Férjem kitartó nyaggatásának beadva a derekam elkezdtem olvasgatni a súlyzós edzésekről, funkcionális mozgásformákról. Olyannyira beleástam magam, hogy alig vártam, hogy leteljen a szülést követő három hónapos regenerálódási időszak, és elkezdessek edzeni. Azóta már csak azt bánom, hogy korábban sok időt elvesztegettem, ahelyett hogy mindig ezt az utat jártam volna.

Újabb szerelem a Díjugratás után?

Igen, mondhatjuk!

De mégis hogy jött az ötlet, hogy jelentkezz az FMT képzésre? Edzősködés a cél?

            A versenyzés mellett több mint 10 évig lovasedzőként dolgoztam. Szerencsém volt, mert a nevelőedzőm – aki az ország egyik legelismertebb szakembere volt a sportágban – révén egy olyan edzői mintát kaptam, amire mindig csodálattal gondolok vissza. Szeretek utat mutatni, segíteni, és persze adni, és ha mindezt olyan közegben, és olyan témában teheti az ember, amit szeret, akkor válik kerek egésszé a történet. A vendégeknek fontos, hogy azt érezzék: a legjobb helyen vannak. És ez csak akkor lehet hiteles, ha az edző maga is az. Ha valóban érezhető, látható rajta, hogy ő bizony „a helyén van”.

Én szeretem ezt az irányvonalat, látom, hogy eredményes, így természetes, hogy szeretném megosztani ezt másokkal is. Átadni abból, amit én kaptam ettől a mozgásformától. Mindezek mellett a Thor Gym hitvallása is közel áll hozzám: Itt nem futószalag érzése van az embernek, hanem egy komplett csomagot/szolgáltatást kap. Előtérbe helyezve azokat a dolgokat, amik számomra is preferenciák: egészség, hatékonyság, funkcionalitás. Persze azért a külső is fontos, még mielőtt álszent képet festenék magamról. :)

Hogy tetszik maga a képzés?

Mielőtt jelentkeztem, igyekeztem olyan képzést választani, ami használható, ugyanakkor tényleg tartalmas. Mivel eleddig van a diplomám mellett 5 felsőfokú szakképesítésem, ezek fontos tényezők, mert nem akartam egy újabb papírt. Használható tudást szerettem volna, főként így hogy megtaláltam azt a tevékenységet, melyet odaadással, szívesen és lelkesen tudok csinálni.

Szóval infókat gyűjtöttem, és bevallom először elbizonytalanított a képzés hossza. De amint mélyebben beleástam magam, megnyugodtam: Hiteles szakemberek, inspiráló környezet, sok gyakorlat, de ami a legfontosabb, hogy használható tudást ad. És valóban! Túl az első felén a tanfolyamnak, kijelenthetem, hogy valós információkat kaptam a képzésről annak idején. Örülök, hogy elkezdtem, mert már az első képzési nap után úgy mentem haza, hogy ha csak annyiból állt volna az egész, már akkor megérte! Hála égnek azért ott nem lett vége… J

Szabadidődben mit csinálsz, mik a hobbijaid?

            Mostanság leginkább tanulok. Ezt leszámítva nincs okom a panaszra, mert per pillanat még a másfél éves kisfiunkkal sokat vagyok otthon. Ennél jobb szabadidős elfoglaltság nincs is. Természetesen azért tartok edzéseket, de mivel szeretem csinálni, ezért ezt hobbynak is nevezhetnénk. Amikor pedig nem másokat, és nem magamat edzem, valamint épp nem „Anyáskodom”, akkor például nagyon szeretek pókerezni. Bár erre elég kevés alkalom adódik.

Mik a terveid, jövőképed?

            Örülök, hogy megtaláltam azt a területet, amivel foglalkozni fogok, és azt, amit valóban szívesen csinálok. Az volt a szándékom, hogy a tanfolyamot elvégezve több tudással-, kiegyensúlyozottabb szakmai háttérrel rendelkezzem. Azonban evés közben megjött az a bizonyos étvágy is: Nem csak a hivatás van meg, de a képzés alatt ráébredtem, hogy a helyet is megtaláltam, ahol mindez összhangban és hitelesen működhet. A válasz tehát egyértelmű: Szeretnék a Thor Gym edzői csapatához tartozni! Szeretném azt a piros pólót!

Emellett pedig szeretnék a lehető legjobb anyja lenni a kisfiamnak, és mondjuk büntetlenül megenni egy egész pizzát. Ha az utolsó kitétel nem is jön össze, viszont az első két célért odaadóan teszek nap, mint nap.

Ahogy a beszélgetés elején említettem: amit a lósportnak köszönhetek, az nem más, minthogy megtanultam, mi az alázat és, hogy szerencsés az, aki azzal foglalkozhat, amit igazán szeret. Most meglátjuk elég-e az az alázat, amit megtanultam, ahhoz, hogy ismét azzal foglalkozhassak, amiben otthon-, és amiben önmagam vagyok…

Partnereink

All You Can Move Webfejlesztés: DropBy Digital