Hírek

Kolláth Péter helyzetjelentés

2016.05.10
Az edzői stábban jelenleg három olyan tréner dolgozik, akik a Thor FMT első képzését végezték el. Kolláth Péter a képzés elvégzését követően még tovább dolgozott korábbi szakmájában, majd tavaly januárban csatlakozott a Thor csapatához hivatalosan is. Vele beszélgetek most, hiszen meglehetősen speciális utat járt be az FMT-t követően.

Jelenleg a Thor újbudai termében tartasz órákat, de nem mindenki edzőként ismert meg téged a teremben...

Valóban speciális helyzet az enyém: Mikor az első FMT képzés meghirdetésre került nem volt kérdéses hogy részt veszek-e rajta, hiszen rendszeres vendégként tudtam, hogy nem egy felületes kurzusra iratkozom be, ahol a lényeg a papír kiosztása. A Thor által kezdetektől fogva képviselt tudatosság, és fokozatos építkezés, valamint az oktatók szakmai felkészültsége garancia volt számomra, hogy a jövőben, a gyakorlatban is hasznosítható tudással gazdagodhatok. Ekkor még csak kósza gondolat volt, hogy edzősködjek. A tudástár bővítése hajtott, semmi több.

Hogyan alakult akkor mégis úgy az életed, hogy most több mint 50 ember edzéseit vezényled?

A képzés során egyre jobban élveztem a hospitálásokat, és azt hogy az edzéseket a másik oldalról is látom: Ég és föld a különbség ugyanis lemenni a terembe és elvégezni az aznapi penzumot, illetve a között, hogy figyelsz a vendégek minden apró mozdulatára, és próbálod kisakkozni hogy számára mi a legjobb a fejlődéséhez. Izgalmas és felelősségteljes dolog. Visszatérve azonban a kérdésedre: A rendszer és az irányvonal meglehetősen csábító volt, és a légkör nem különben. Egyszerűen minden képzési nappal egyre inkább megfogalmazódott bennem, hogy ebben a közegben szeretnék dolgozni, és tölteni napjaim nagy részét. Mert itt minden egyes pillanatban érződik, hogy vannak célok, van kihívás, és mégis mindenki mosolyog. Mint egy nagy család. Ki számára ne lenne mindez csábító?

Mégis csak később csatlakoztál a Thor életéhez. Miért?

Ezt kikérem magamnak! (mosolyogva persze)

Szerintem a legtöbben, akik elvégezték bármely FMT képzést elmondhatják, hogy a terem életének részesei. Ki így-ki úgy, de kialakul egy kötődés. Például van egy kedves barátom, aki edzőként dolgozott itt, de úgy alakult, hogy másfelé sodorta az élet. Ennek ellenére rendszeresen visszajár, tartja a kapcsolatot az itteniekkel, és továbbra is ha bejön mindenki családtagként kezeli. És ettől is különleges ez az egész légkör. Ezzel azt akartam érzékeltetni, hogy ugyan eltelt kis idő, míg nem itt dolgoztam, mégis ide tartoztam. Nem csak edzeni jártam be, hanem sokszor csak a közeg és az emberek miatt egy kávéra, vagy pár jó szóért.

Miként kerültél végülis a terembe, mint kolléga?

Sokat beszélgettünk a tulajdonosokkal, ami szintén jellemző. Tudod, nem sok olyan helyet ismerek, ahol bármikor bekopoghatsz az igazgató/vagy épp tulajdonos ajtaján ha kérdésed van, és szakít rád időt. Majd pedig egy kávé mellett elbeszélgettek, és érződik, hogy a lehető legjobb szándékkal előbb meg akarnak ismerni, ahhoz hogy feljöjjön olyan pont, amiben egymás segítségére lehettek. Ezáltal mi is sokat beszélgettünk tervekről, a mindennapokról, célokról. Ez egyébként a nyugaton tapasztalható profizmust juttatta mindig eszembe: Érdek nélkül segíteni, hiszen ki tudja a jövőben talán mindenki számára gyümölcsöző lehet a jó viszony. Hosszú távon a sikert ez garantálja, mégsem alkalmazzák sok helyen ezt a fajta közvetlenséget.

Nyilván a sok beszélgetés kapcsán leszűrték, hogy milyen értékekkel rendelkezem. Így merült fel az is, hogy az akkor még csak tervezett zuglói terem nyitása miatt bővíteni kell a vezetői gárdát. Nem kellett sokat tanakodni ahhoz, hogy egymás kezébe csapjunk.

Tehát egyből a piramis felső részébe kerülhettél. Nem hangzik rosszul.

Valóban nem, de itt ez is kicsit másképp működik: Hiába van egy kimondatlan hierarchia, mégis a légkör teljesen tisztelet alapú. Nincs főnök, meg beosztott, itt kollégák vannak, akik egy hajóban eveznek, egy cél irányában, és mindenki tudja mi a dolga, miért felel, és mit kell ahhoz tennie, hogy az egész csapat sikeres legyen.

Miképp élted meg azt a több mint egy évet, amit vezetőként töltöttél a teremben?

Pontosabban termekben. Nem mondom, hogy könnyű volt, hiszen minden nap azzal telt, hogy a két teremben minden a legnagyobb rendben működjön. Közben működjön a marketing, jöjjenek a vendégek, akik kapják meg a lehető legjobb szolgáltatást. No és persze a fejlődéshez szükséges teendők, ötletelések, és véget nem érő pörgés. Sokszor egy új ötlettel riadtam fel álmomból. De élveztem, mert egy olyan hajó legénységében lehettem, ami hasított előre.

Egy korábbi interjúban már nyilatkoztál az edzővé válásod hátteréről, így most inkább az érdekelne, hogy miképp éled meg az edzősködést? Mik a tapasztalataid?

Nagyon élvezem! Hála égnek ugyebár a háttér biztosított, így sokkal könnyebb a Thor edzők dolga, mint másutt dolgozó kollégáké. Nem rabolja el a napjaink jelentős részét az, hogy ügyfélkört építsünk, nem kell aggódni hely-, vagy eszközhiány miatt. Az adminisztrációban is rengeteg segítséget kapunk. Ráadásul rendszeres szakmai meetingek vannak, ahol az edzők megvitatják és véleményezik egymás edzésterveit, ötletelünk, megosztjuk a tapasztalatokat, kérdéseinket. Szóval egy folyamatos fejlődés részesei vagyunk, jócskán előrébb járva más közegeknél. Külön előny persze számomra, hogy a Feleségem is edzőként dolgozik a zuglói Thorban. Ő is sokat segített, megosztotta a tapasztalatait, és folyamatosan inspirál. Sokat beszélgethetünk így otthon is a szakmáról, és az edzéstervezés is könnyebb közösen. Ilyen háttér mellett persze nyugodtan tudok figyelni a vendégeimre, és arra koncentrálni, hogy a fejlődésük töretlen legyen.

A visszajelzések pozitívak a vendégek részéről?

Ezt inkább tőlük illene megkérdezni. Bár néha azt érzem kifejezetten utálnak, amit nem is csodálok. De a fejlődésük azt mutatja, hogy jól és eredményesen tudunk együtt dolgozni. A magam részéről viszont csak pozitívan tudok nyilatkozni: Annak ellenére, hogy igyekszem nem átlépni az edzői hatáskört, mégis sokaknak sikerült a szívembe lopniuk magukat. És jó érzés, mikor azt látom, hogy picit tudtam segíteni, és adni valamicskét azoknak, akik megtiszteltek a bizalmukkal. Hálás vagyok azért, mert sok olyan vendégem van, akik valóban fejlődni akarnak, akik kérdeznek, és akikkel tényleg jó hangulatban lehet együttműködni. Alighanem ez a legjobb része az edzői szakmának. Persze holtversenyben azzal, mikor elégedetten nézhetem, amint a századik guggolás után a verejtékcseppekből tavacskák formálódnak.

Mik a terveid a jövőt illetően?

Abból van bőven! Folyamatosan azon vagyok, hogy a lehető legteljesebb körű szolgáltatást biztosíthassam. Ehhez elengedhetetlen két dolog: Az egyik, hogy folyamatosan képezzem magam, hiszen ha nem tenném, akkor a vendégek egy idő után megunnákk a közös munkát, és keresnének egy naprakészebb szakembert. Ezt nem engedhetem meg magamnak, így idén már a második továbbképzést is beírtam a naptáramba, ami a Level II. Kettlebell  Instructor kurzus lesz.

A másik pedig, hogy ne csak a munkáról, és szenvedésről szóljon a kapcsolatunk vendégeimmel. Ennek érdekében a Thorral közösen rafting túrát szervezünk, ahol a vidám móka mellett bizony komoly ereszdelahajam is várható. Mindez Szlovéniában, egy gyönyörű helyen.

Persze egyé célok is vannak: Egyre jobban haladok, hogy beinduljon az online coaching szolgáltatás, illetve egy új óratípussal is szeretnék jelentkezni hamarosan.

Jól hangzik! Köszönöm a rám szánt időt, és további sok sikert a pályán!

Én köszönöm a kérdéseket, és üzenem a srácoknak, akik ezt olvassák, hogy ma is készüljenek a legrosszabbra!

 

Amennyiben te is szeretnél a Thor csapathoz tartozni, jelentkezz az FMT VI. edzőképzésre. Részletekért kattints IDE.

Partnereink

All You Can Move Webfejlesztés: DropBy Digital