Hírek

My Story díj első története

2018.01.29
A februári Thor gála díjazottjai között lesz egy különleges díj. Hogy ez mit is jelent bővebben, s kik szerepelnek a jelöltek között? Kövessetek minket és ismerjétek meg az egyedi történeteket.

Ezt a kategóriát azért alkottuk, mert a jelölések folyamán, ahol több mint húszan ültünk össze, rengeteg olyan ember, karakter volt, akik kiemelkedőek a közegben, azonban a többi kategória elvárásai nem száz százalékban illenek rájuk. Sok olyan történet van, akik óriási fejlődést értek el, s mindezt nem csupán fizikailag és sportteljesítményt illetően, hanem olyan fejlődésekről beszélünk, ami minden esetben egy siker story. Olyan élettörténet, vagy változás, mely mindenképp megsüvegelendő. Amikre méltán lehet büszke minden egyes jelölt.

BERTA ÁDÁM

Sziasztok, Ádám vagyok! Eredetileg Szeged mellől egy kis faluból, Balástyáról szármázom. 2013ban kerültem fel Budapestre az egyetem miatt. 2017 januárjában fejeztem itt tanulmányaimat, és azóta itt dolgozom. Végzettségemet tekintve gépészmérnök vagyok, jelenleg a KONE-nál tevékenykedem, mint projekttámogató mérnök.

Sportmúltad?

Azt hiszem, ez az a kérdés, amire mindenki ugyanazt írja, hogy sok sportot kipróbált, de a kellő motiváció mindig elillant előbb-utóbb. Sorolhatnám, hogy kiskoromban fociztam, úsztam, kipróbáltam küzdősportokat…de nem ez a lényeg. Az Én történetem onnan veszi kezdetét, hogy bekerültem az egyetemi légkörbe, 18 éves fejjel az a szabadság valami csodálatos volt. Akkor mentél bulizni amikor Te akartál, annyit ihattál amennyit Te szerettél volna, azt ettél amit Te akartál, és amikor Te akartad. Száz szónak is egy a vége, mondhatni nem éppen a „fitness élet zászlóshajója” voltam ekkor. Ennek a következményeit szerintem mindenki kitalálja, elhízás, lustaság, nemtörődömség, általános fáradtság, levertség érzete. Megmondom őszintén ezt a helyzetet elfogadtam, nem igazán akartam tenni ellene, csak irigykedve néztem azokat, akik nem jutottak erre a sorsra, nem voltak elhízva, nálam sokkalta energikusabbak voltak. Mindezeket figyelembe véve képmutatás lenne a múltamat sportmúltnak nevezni.

A múltamat illetően egyetlen érdekességet emelnék ki. Még a gimnáziumi végzős évem alatt kaptam egy „A spártai módszer” nevezetű könyvet kedves szüleimtől. Az akkori kondis edzéseimet leváltottam a könyv által megfogalmazott edzésformára. Emlékszem kint a ház mögötti lépcsőre ugráltam, 50 kg-os rudat emelgettem el a földről, homokzsákot emelgettem a fejem fölé, plankeltem, traktorgumit lökdöstem, és püföltem egy jókora kalapáccsal. Miután végig csináltam a könyvben taglalt programot arra lettem figyelmes, hogy a fenébe is mennyivel másabb fizikumom lett, mint amit eddig súlyzós edzéssel értem el. Amikor nekem szegezték a sportmúltamat feszegető kérdést, igazából akkor tudatosult bennem, hogy lényegében én akkor funkcionális edzést végeztem. A kinti lépcsőre ugrálás a mostani box jump, a homokzsák fej föle emelése a snatch, a rúd emelgetése a deadlift puritán előzménye volt. Lényegében én ekkor funkcionálsit edzést végeztem, bár fogalmam se volt róla, mégis az eredményeit illetően merőben eltért a korábbi próbálkozásaim által elértektől. Ezután következtek az egyetemi évek így ez is, akárcsak sok minden más elillant az életemből.

Hogyan kerültél a Thor Gymbe?

A Thor Gym-el egy nagyon kedves barátom által találkoztam 2016 novemberében. Úgy hiszem már most leszögezhetem, hogy ezért nagyon hálás vagyok neki. Ekkora már 120 kg felett voltam, mondhatom tökéletes formában, hiszen a gömb a legtökéletesebb forma.

Milyen célokkal kezdtél az edzésekbe?

Nagyon egyszerű volt az ok amiért lejöttem, le akartam fogyni. Mint említettem korábban 120kg-os voltam, jó nagy pocakkal. Ezen akartam végre változtatni, ami meg is történt, de sejtelmem se volt róla, hogy ennél jóval több minden vár rám ebben a teremben.

Mik a tapasztalataid?

Soha nem felejtem el, hogy amikor beléptem a Thor kapuján csak egy edzőtermet láttam, és nem értettem hol vannak a gépek. A Beavatás során aztán szépen lassan kezdtem megismerni ezt a mozgásformát, az itteni embereket, valamint az általuk képviselt mentalitást. Mondhatom szerelem volt első látásra, már a Beavatás alatt is nem azért jártam le 2 nap helyett 3-at, mert hogy akkor hamarabb fogok jobban kinézni, vagy mert kell, egyszerűen jól éreztem magam itt. Sose felejtem el amikor egy ilyen plusz napon kérdésem akadt, és Papp Zsolthoz fordultam segítségért. A korábbi konditermes tapasztalataim miatt azt hittem, hogy aki ekkora súlyokkal eddz, és a terem legerősebb embere az el fog hajtani egy zöldfülűt, hogy ne zavarjam edzés közben. Mégsem ez történt, nagyon segítőkész, és barátságos volt. Ez volt az első pillanat amikor is találkoztam az igazi Thor mentalitással. Ezt követően egyre több példát láttam erre, és bizton állítom, hogy a terem által hangoztatott „Mi nem egy edzőterem vagyunk, hanem egy közösség!” jelmondat nem csak pusztába kiáltott szó, hanem maga a valóság. Nem csak edzések vannak, előfordul hogy közösen megyünk moziba, vagy nyaralni - ezek a rafting túrák mindig kedves emlékek lesznek a számomra – közösen ünnepeljük a frissen beavatottakat, és sorolhatnám még. Ezen felül persze fontos az edzők szakértelme, odafigyelése, lelkesedése, motivációja amit Neked is átadnak.

Milyen változásokon mentél keresztül?

Elsősorban sokkal jobban érzem magam a bőrömben, 120kg-ról most stabilan 100kg alatt tartom magam. Mondanom sem kell, hogy ez mennyire jól esik. Sokkal energikusabb vagyok, kevésbé vagyok fáradékony, valamint a hétköznapi életben is megfigyelhető, hogy sokat javult a fizikumom is. Mielőtt elkezdtem ezt a mozgásformát indulatosabb, hirtelen haragúbb ember voltam, mióta ezt művelem sokkalta nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb vagyok. A napközbeni sérelmeket, vitákat, idegeskedéseket jó otthagyni a terem padlóján, és minden energiámat a wod-ba ölni.

Mik a jelenlegi céljaid?

Csak előre! Immáron több mint két éve vagyok a terem rendszeres vendége, de mindig voltak akadályok. Csak hogy egy példát mondjak, amikor elkezdtem dolgozni, és már nem az volt, hogy délben felkeltem, este lejöttem edzeni, hanem előtte 8-9 órát kellett dolgoznom az merőben más világ volt. Ez is egy volt a sok hullámvölgy közül, de ezzel is megbírkóztam, nem feladtam az edzést, hanem addig folytattam amíg hozzá nem szokott ehhez az idegrendszerem. A jelenlegi céljaim úgy gondolom örökérvényűek, mindig jobb akarok lenni saját magamnál. Itt mondtam ki a személyes varázsszavamat, hogy magamnál akarok jobb lenni, nem másokkal versenyzem, hanem egyedül csakis magammal. Ez az a motiváció amit a többi sportban nem tudtam elérni, a test és az elme küzdelme ami minden edzésemen jelen van, ez számomra csodálatos. Ha fejben nem vagyok ott az edzésen, akkor látom is az aznapi eredményeken, hogy nem az igaziak.

Ki az edződ?

Szentes Balázs felügyelete alá tartozom jelenleg, Őt boldogítom nap mint nap. Teljesen megbízom benne, mind emberileg, mind szakértelmét tekintve egy rossz szavam nem lehet. Mindig megtalálja, hogy hogyan motiváljon, a legrosszabb napomon is képes jobb belátásra bírni. Más-más a szemléletünk, de meghallgatjuk egymást, és adunk egymás véleményére. Az edzéseinek maximális figyelmet szentel, senki se bújhat el előle. Ahol kell segít, javítja a technikai hibákat, elmagyarázza a feladatokat, tanácsot ad a mobilitás javítására. Mindemellett látja az embert benned, kíváncsi arra, hogy hogy telt a napod, mi volt a munkahelyen stb, ez részemről kölcsönös, ezért is Balázst már nem mint edző, hanem egy személyes jóbarát a szememben. Így a sorok végén mindezt amit elértem szeretném megköszönni Neked, ugyanis legalább ugyanannyi -ha nem több - munkád, türelmed és energiád van a fejlődésemben mint nekem.

Köszönöm!

Amennyiben szimpatikus számodra Ádám története, szavazz rá, s nyerje Ő a My Story díjat!

Partnereink

All You Can Move Webfejlesztés: DropBy Digital